Nevezett települések

Somogy megye és a Kaposvári járás dinamikusan fejlődő székhelye, megyei jogú város, egyetemi város és püspöki székhely.

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.

A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név szerint: Kecel, Körtönye, Lonka, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa. A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház. Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa. Csobogó kútjaival a szökőkutak városa. Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa vagy éppen a festők városa. Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.

Kaposvár színeiben versenyzik Rostási Klaudia, aki 1999-ben kezdte lovas pályafutását a Meistro Lovasklubban. Hosszú évekig lovasbemutatózott. Idén hatodik éve, hogy indul a Nemzeti Vágta Kaposvári Előfutamán. Tapasztalt lovas, aki egy tucat előfutamon vett részt. Lova Szikrázó Maya, egy 16 éves kisbéri-félvér. Klaudia és Maya sokat dolgoztak, és szeretnék megdobogtatni a kaposváriak szívét egy jó szerepléssel.

A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.

A háromféle ősi hímzést ma is varrják a falu asszonyai (a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt „vézás”t, a „rátétes”t és a sok színben pompázó „boszorkányos”t). Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb darabok mindhárom féle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők.

Buzsáki Tájház
Faluház
Fehér Kápolna, amely a település legrégebbi műemléke: egyhajós, félköríves szentélyű, román kori – egy Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704-ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.
Nagyboldogasszony Katolikus Templom 1791-ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha és oltárterítő gyűjteménye országszerte ismert.
A János-hegyi pincesor műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti környezetben kínálják boraikat.
A Pünkösdi Találkozón és a Buzsáki Búcsún folklórműsorok és népművészeti vásár, a Szüreti Napokon borbíró választás, borverseny és szüreti felvonulás várja a községbe látogatókat. Az ősi dal- és tánckultúrát a Hagyományőrző Népi Együttes és az asszonykórus fellépésein ismerhetjük meg.
A Buzsáktól 5 km- re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású melegvize miatt sokan keresik fel.

Nagyszakácsi a Balaton vonzáskörzetének és Belső-Somogynak a határán, a Marcali-hát kedves lankáin helyezkedik el, Marcalitól 15 kilométerre, délnyugatra.

A község portái tágasak, máig őrzik a település egykori gazdagságának és a kisnemesi gazdálkodásnak az emlékét.

A budai udvar szakácsai - szakács dinasztiái - évszázadokon át a falu szülöttei voltak. Az uralkodók becsülték a mestereket. Azok a szakácsok, akik apáról fiúra örökítve tisztségként viselték a királyi konyha és asztal gondját, csakis megbízható emberek lehettek. IV. László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos király udvarában szakácsi mesterszakácsok készítették az étkeket. Mátyás király idejében már hetvenkét szakácscsalád élt a településen, akik több mint 200 nemesi telekkel rendelkeztek.

A Királyi Szakácsok Versenyét 1993 óta mindig augusztus első hétvégéjén rendezik meg. Csak a középkorban is ismert alapanyagot használhatnak a versenyzők, és a lakoma csak szabadtűzön sülhet-főhet.

Nagyszakácsi község azon három település egyike, akik 2012-től részt vesznek a Nemezti Vágta Kaposvári Előfutamán. A település polgármestere Kövér István, akit ma is köreinkben üdvözölhetünk.

Tapsonyt legkönnyebben a 68-as főútról lehet megközelíteni egy három kilométeres bekötőúton.

A község történetét 1331-től jegyzik. 1715-35 között Tapsonyban volt Somogy vármegye székhelye. Ez az időszak volt a falu fénykora, ekkor épült a templom, a plébánia, a vármegyeháza, a vármegyei börötn, a magtár, és a gazdatiszti lak. A történelmi időszak során a községet a 18. században Nádasdy főispán ítélkező megyegyűlése tette nevezetessé. A boszorkányperek és azok ítéleteinek végrehajtása sok riadalmat keltett a környéken.

Tapsony jellegzetesen sugaras szerkezetben épült. A leghosszabb utca több mint két kilométer. A falutól kb. 1 km-re fekszik a halastó és emelkedik a szőlőhegy.

Tapsony 2012-től képviselteti magát a Kaposvári Vágtán

Nagyatádtól délre fekszik, de közúton csak, Görgeteg felől közelíthető meg.

A település már az államalapításkor lakott hely lehetett, de neve csak az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben fordult elő először írásban. A 20. század elején olvasókör és többféle egylet alakult, létrejött egy hitelszövetkezet, valamint a katolikusok és a reformátusok is működtettek népiskolát.

A Rinyaszentkirály határában található halastórendszer a nagyatádi halgazdaság része, ennek tavait 1919 és 1921 között hadifoglyok létesítették. A horgásztavak csukáikról országos hírnévre tettek szert, de madárviláguk is igen értékes. Fészkel itt többek között fokozottan védett rétisas és barna kánya is, többek között ezen fajok háborítatlansága érdekében a terület turisták számára nem látogatható.

Rinyaszentkirály polgármestere Molnár József, aki idén már negyedik alkalommal nevezte be települését a Nemzeti Vágta Kaposvári előfutamára.

A település az Árpád-kori oklevelekben "Palyan, Polyan, Farkpolyan" néven szerepel. 1138-ban a dömösi prépostság, 1229­ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Középkori Szent Márton plébániáját az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik első ízben. Ez a templom a török hódoltság idején pusztult el. Omladékait a falu közelében lévő pusztaszentegyházi dűlőben találták meg. Az oszmán pusztítás miatt elnéptelenedett faluba a XVIII. században érkeztek német evangélikus telepesek, akik a falu közepén álló templomot építették. Napjainkban a falu lakosságának 80%-a katolikus, akik a községháza mellett álló Szent Márton tiszteletére szentelt iskolakápolnájukat 1939-ben építették.

Polány Kaposvár és a Balaton között félúton található erdővel körülvett zsák település, amely gyönyörű horgásztóval rendelkezik, és igen népszerű a külföldiek körében.

Polány Közság Önkormányzatát Ellenberger Tamás polgármester úr nevezte be a versenyre. Idén harmadik alkalommal vesznek részt a Kaposvári Vágtán.

Ez a kis falu Kaposvártól 8 km-re található, melyet körbeölel az erdő és a szőlőhegyek hullámzó vonulata. A települést a Deregélyi-patak szeli ketté, házsorai a völgyet követik. Őshonos itt az ezüst hárs, a bükk, a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a cser, az éger és a kőris. Sok gyógynövény és védett virág él ezen a területen. Vadak közül az őz, a szarvas, a vaddisznó, valamint a fácán a leggyakoribb.

A szennaiak méltán büszkélkedhetnek lakóhelyünk gyöngyszemével, az Európa-Nostra Díjas Falumúzeummal, amely hagyományőrző parasztházaival, kazettás templomával teszi egyedivé a község arculatát.

Vidámsággal telik meg a falu a helyi rendezvények idején. Tavasszal a Borversenyen a helyi szőlősgazdák mérik össze zamatos boraikat vidám hangulatban, ősszel a Hurkafesztiválon kóstolhatjuk a különleges, ízletes hurka ételeket, szórakoztató verseny keretében, változatos programokkal tarkítva. 2009-ben országos rekord született: 583 m hosszúra sikerült a "REKORD-HURKA".

Szenna 2013-tól vesz részt a Nemzeti Vágta kaposvári előfutamain, a települést idén is Salamon Gyula polgármester úr nevezte be.

Bőszénfa Község Önkormányzata, Nyitrai István polgármester úr vezetésével idén ötödik alkalommal vesz részt a Kaposvári Vágtán.

A település, a megyeszékhelytől 15 km-re délre, Szigetvár felé haladva érhető el ez a hosszú, keskeny völgyben húzódó falucska, Bőszénfa. Szelíd hajlatú dombok, dús erdőrengeteg öleli, s a dombtetőről letekintve páratlanul szép, festői tájban gyönyörködhetünk.

Vadállományban igen gazdag terület, sok a vaddisznó, a szarvas, az ősz, a mezei nyúl. Nem ritkák a védett állatfajok, mint a borz, a menyét, s a vidékhez tartozik a gólya, a gém, a vadlúd és más viziszárnyas is. Igen népszerű vadászterület a közeli Vörösalma, amit szívesen látogatnak a trófeára vágyó vadászok.

A faluban minden évben megrendezésre kerül a Zselici Tüzeslecsó Főzőkavalkád, amely 2001-ben indult útjára. 2010-ben 31 csapat kiváló lecsókülönlegességeket készített a csutakházak alatt. Idén szeptember 17-én is megtartják a rendezvényt, amiről nagyon sokat nem lehet mondani, azt át kell élni, és mindent végig kell kóstolni. Aki ezt nem hiszi, járjon utána!

Kaposújlak neve először 1276-ban jelent meg a honfoglaló Bő-nemzetség birtokai között. A 15. század közepén Ujlaky Lőrincz vára állt a szarkavári dombon, mely a hódoltság alatt elpusztult. Feltételezhetően innen kapta a falu a nevét.

„Az 1536. évi adólajstromban Wylak alakban fordult elő. 1598-99-ben Tahy István volt a földesura. Az 1600. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobáncz várának tartozéka volt. 1678-ban Jankovics Péter itteni birtokait elzálogosította Matula Péter kapronczai vajdának. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor az Igmándy családé, 1726-1733-ban Jankovics Istváné volt. 1767-ben báró Pongrácz János özvegye, szül. Jankovics Krisztina, volt az ura. E házasság révén a falu a báró Pongrácz család birtokába került. Az utóbbitól 1824-ben gróf Somssich Pongrácz vette meg.”

  • Baja
  • Bálványos
  • Cserkút
  • Jobaháza
  • Mernye
  • Mezőgyán
  • Kadarkút